Lég-víz hőszivattyú: Hogyan működik?

Ha otthonába hőszivattyút szeretne telepíteni, biztosan nincs egyedül. Sok ingatlantulajdonos keresi a módját annak, hogyan fektessen be az energiahatékonyságba új technológiák, például hőszivattyúk révén. A lég-víz hőszivattyú egy energiatakarékos fűtési megoldás, amely nemcsak a háztartás szén-dioxid-kibocsátását csökkenti, hanem számos egyéb előnnyel is jár. Miért érdemes éppen a lég-víz hőszivattyút fontolóra venni? 

A fogyasztói szokások változását nagymértékben a kormányzati szabályozások befolyásolják. Nálunk ezek a változások elsősorban az Európai Unió kezdeményezésére történnek. A klíma-akcióterv célja, hogy Európában – vagyis az Európai Unió tagországaiban – 2030-ig akár 55%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. Ennek teljesítéséhez több százezer háztartásnak kell majd megfelelő technológiával rendelkeznie. Becslések szerint ezeknek közel 90%-ában hőszivattyú telepítésére lesz szükség. 

Az új építésű ingatlanoknak pedig egyre szigorúbb építési előírásoknak kell megfelelniük. Ezek előnyben részesítik a megújuló energiaforrásokat és a nagy hatékonyságú fűtési rendszereket, beleértve a hőszivattyúkat is. 

Mi az a lég-víz hőszivattyú? 

A hőszivattyú egy elektromos berendezés, amely hatékony és fenntartható módon vonja ki a hőt az egyik helyről, majd továbbítja egy másik helyre. A lég-víz hőszivattyú a külső levegőből nyeri a hőt, és azt a lakás fűtésére, valamint a használati meleg víz előállítására használja fel. 

Ez a hőszivattyútípus jól működik radiátorokkal is, de a legnagyobb hatékonyság padlófűtéssel érhető el. A lég-víz hőszivattyúk széles választéka biztosítja az energiatakarékos fűtést, hűtést és vízmelegítést, így egész évben kellemes és komfortos klímát teremt az otthonokban. 

Hogyan működik a lég-víz hőszivattyú technológiája? 

A lég-víz hőszivattyúnak három alapvető komponense van: a kültéri egység, a beltéri egység és a hűtőközeg. A lég-víz hőszivattyú működési elve könnyen érthető. A rendszer a levegőt használja hőforrásként. A kültéri egység párologtatóként működik, amely energiát von ki a külső levegőből, majd ezt a folyadék halmazállapotú hűtőközeg elnyeli, amely ekkor gázzá alakul. Ez a folyamat még rendkívül alacsony hőmérsékleten, akár mínusz 25 Celsius-fokig is működik. Ha a hőmérséklet ennél is alacsonyabbra süllyed, a hőszivattyú kikapcsol, és a kiegyenlítő tartályban található fűtőelem aktiválódik. Ilyenkor a hőszivattyú elektromos kazánként üzemel. A fent említett körülmények teljesülése esetén a hőszivattyú kombinálva radiátorokkal vagy padlófűtéssel hatékonyan képes fűteni a helyiségeket még a legzordabb téli napokon is. Ezt a látszólag ellentmondásos folyamatot speciális hűtőközegek teszik lehetővé, amelyek alacsony hőmérsékleten párolognak el. A természetes R290 (propán) hűtőközeg forráspontja például mínusz 45 Celsius-fok, és rendkívül környezetbarát. 

A beltéri egység a gázt összenyomja, növelve annak hőmérsékletét. A forró gáz hője átadódik a fűtési rendszernek, miközben a gáz visszaalakul folyadékká. Az expanziós szelep csökkenti a hűtőközeg nyomását, így az ismét elpárolog, és a ciklus elölről kezdődik. 

A hőszivattyúk úgy lettek kialakítva, hogy minden éghajlati környezetben, beleértve a mérsékelt, nedves és változékony időjárási viszonyokat is, hatékonyan működjenek. 

Milyen előnyei vannak a lég-víz hőszivattyúnak? 

Ahhoz, hogy megértsük a hőszivattyúk előnyeit műszaki szempontból, meg kell vizsgálnunk a hőszivattyú „teljesítmény-együtthatóját” (COP). Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a hőszivattyú működtetéséhez felhasznált energiához képest mennyi hőenergiát állít elő. 

A hőszivattyúknak legalább 4,5-ös COP értékkel kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy minden 1 kW elfogyasztott villamos energiából 4,5 kW hőenergia keletkezik. Másképpen fogalmazva: 3,5 kW hőenergia „ingyen” termelődik. 

A hőszivattyúk lényegesen hatékonyabbak, mint a hagyományos kazánok, mivel kizárólag elektromos hálózatra van szükségük, és nem igényelnek egyéb tüzelőanyagot. A lég-víz hőszivattyú működéséhez mindössze a külső levegő szükséges, így rendkívül energiahatékony és fenntartható fűtési megoldás. 

Mikor csökken a lég-víz hőszivattyú hatékonysága? 

A hőszivattyúk hatékonysága csökkenhet, különösen a téli hónapokban. Ilyenkor a rendszer természetesen több villamos energiát igényel a kívánt hőmérséklet fenntartásához. A hőszivattyú teljesítménye és hatékonysága az év során a külső hőmérséklet függvényében változik, azonban a rendszer megfelelő tervezésével biztosítható az energia-megtakarítás és a kényelem minden évszakban. 

A hőszivattyú a külső környezetből nyeri a hőt. Bár alacsony külső hőmérséklet esetén is működik, a modern hőszivattyúk akár -25 °C-ig is hatékonyan üzemelnek. Télen azonban a lég-víz hőszivattyúk párologtatóján pára csapódhat le és fagyhat rá, ami szükségessé teszi az időszakos leolvasztást. A korszerű hőszivattyúk automatikus leolvasztási ciklusokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják a folyamatos és hatékony működést. 

Néhány hőszivattyú nyáron hűtési rendszerként is használható. Ebben az esetben a rendszer ahelyett, hogy a külső környezetből venne fel hőt, a belső térből vonja el azt, és kifelé vezeti, így kellemes beltéri klímát biztosít. 

Összegzés 

A lég-víz hőszivattyú kiváló megoldás azok számára, akik hatékony, környezetbarát és gazdaságos módot keresnek otthonuk fűtésére és hűtésére. Fontos azonban előre gondolkodni, és a hűtési rendszer vezetékeit ennek megfelelően kialakítani. Az alacsony üzemeltetési költségek, a megújuló energiaforrások kihasználása és a CO₂-kibocsátás csökkentése révén egyre népszerűbbé válik a modern háztartásokban. Még kihívást jelentő körülmények között is magas hatékonyságot biztosít, így sokak számára ideális választás. 

Ha minőségi lég-víz hőszivattyút keres otthonába, látogasson el a Slovklima weboldalra, és válasszon a legmagasabb minőségi és teljesítményi szabványoknak megfelelő, bevált termékek széles kínálatából.