Hová érdemes elhelyezni a klímaberendezést a lakásban és a házban, hogy a lehető legjobban működjön?

A klímaberendezés ma már a modern lakások és családi házak megszokott része. Az azonban, hogy a mindennapokban valóban kényelmet, energiatakarékos működést és csendes üzemelést biztosít e, nem kizárólag a márka és a teljesítmény kiválasztásán múlik. Ugyanilyen fontos az is, hogy hová kerül a klímaberendezés elhelyezése, mind a beltéri, mind a kültéri egység esetében.

A megfelelően megválasztott elhelyezés segít az egyenletes levegőelosztásban, a huzat minimalizálásában, a zajszint csökkentésében és a berendezés felesleges terhelésének megelőzésében. A következő részekben áttekintjük a klímaberendezéslakásban és házban történő elhelyezésének alapelveit, valamint gyakorlati ajánlásokat adunk a beltéri és a kültéri egységekhez is.

Miért fontos, hogy hová kerül a klímaberendezés a lakásban és a házban

A klímaberendezés elhelyezése közvetlen hatással van a következőkre:

• A helyiség komfortjára, vagyis arra, hogy kellemes hűvös érzetet biztosít, vagy inkább kellemetlen huzatot és „nyakra fújó” levegőt okoz.

• A hőmérséklet egyenletességére, tehát arra, hogy a helyiség egyes részei túlságosan lehűlnek, míg más területek szinte egyáltalán nem kapnak hűtést.

• Az energiafogyasztásra, mivel ha a klíma nem hatékonyan szívja be és fújja ki a levegőt, nagyobb teljesítménnyel és hosszabb ideig kell működnie.

• A zajszintre, mivel a nem megfelelő elhelyezés felerősítheti a beltéri zajt, illetve zavarhatja a szomszédokat a kültéri egység működésével.

• A berendezés élettartamára, hiszen a korlátozott levegőáramlás, a szennyeződések lerakódása vagy a magas hőterhelés lerövidíti az alkatrészek élettartamát.

A klímaberendezést ezért nem szabad pusztán „oda felszerelni, ahol éppen van egy szabad fal”. Az elhelyezés mindig a teljes rendszer szakszerű megtervezésének része.

Hová érdemes elhelyezni a klímaberendezést a belső térben. Alapelvek

Bár minden lakás és ház egyedi adottságokkal rendelkezik, a beltéri egységek elhelyezésénél néhány általános szabály minden esetben érvényes.

Elhelyezési magasság

A fali klímaberendezéseket általában a fal felső részére szerelik, nagyjából 15–20 cm távolságra a mennyezettől. Ennek több oka van:

• A meleg levegő a mennyezet közelében gyűlik össze.

• A berendezés ezt a levegőt szívja be, lehűti, majd a helyiség felé irányítja.

• Így természetesebb levegőkeveredés biztosítható.

A túl alacsony elhelyezés azt eredményezheti, hogy a hideg levegő közvetlenül a helyiségben tartózkodókra áramlik, ami kellemetlen közérzetet okoz.

A levegő áramlásának iránya

Az ideális irány olyan, amely:

• Nem fúj közvetlenül az ott tartózkodó személyekre, például az ágyra, a kanapéra vagy az íróasztalra.

• Lehetővé teszi a levegő szabad keringését a térben, a helyiség nyitott részei felé, nem pedig egy sarokba.

• Nem irányul közvetlenül érzékeny zónákra, mint a gyerekágyak vagy a hosszan használt munkahelyek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beltéri egységet úgy érdemes beállítani, hogy a levegő a fal mentén vagy a tartózkodási zóna felett áramoljon, ne pedig közvetlenül Önre.

Távolság az akadályoktól

A beltéri egységet nem ajánlott közvetlenül elhelyezni:

• Magas szekrény fölé.

• Masszív oszlop mellé.

• Szűk falfülkébe.

Az akadályok gátolják a levegő megfelelő beszívását és eloszlását, ami csökkenti a hatékonyságot és egyenetlen hűtést okozhat a helyiségben. A gyártók általában megadják a mennyezettől és az oldalfalaktól tartandó minimális távolságokat, amelyeket érdemes betartani.

Elhelyezés hőforrásokhoz viszonyítva

A beltéri egységet nem célszerű felszerelni:

• Közvetlenül nagy ablakok mellé, ahol erős a napsugárzás.

• Radiátor vagy más hőforrás fölé.

• Közvetlenül az ajtóval szemben, ahol gyakran huzat alakul ki.

A klímaberendezésnek a lehető legstabilabb körülmények között kell működnie. Ha az érzékelő helyi szélsőségeket érzékel, például közvetlenül egy radiátor felett, a szabályozás pontatlan lesz, és a helyiség komfortja ingadozhat.

Hová érdemes elhelyezni a klímaberendezést a lakásban a komfortos hűtés érdekében

A lakások gyakran korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a kész alaprajz, a teherhordó falak és a szomszédok miatt. Éppen ezért különösen fontos olyan megoldást választani, amely a kényelmet, a műszaki lehetőségeket és az ésszerű költségeketegyaránt figyelembe veszi.

A nappali mint fő klimatizált zóna

Kisebb és közepes méretű lakásokban a klímaberendezést gyakran a nappaliban helyezik el, amely általában az otthon központja. Nyitott kapcsolódás esetén a konyhával és az étkezővel egyetlen beltéri egység is jelentősen javíthatja a klímát azegész nappali térben.

Érdemes az alábbi megoldásokat választani:

• Olyan falat, ahonnan a levegő szabadon áramolhat a nyitott tér felé.

• Nem közvetlenül a kanapé fölötti elhelyezést, hanem inkább oldalsó pozíciót, hogy a légáramlás ne legyen kellemetlen.

• Olyan elhelyezést, amely az esztétikai szempontokat is tiszteletben tartja, a klímaberendezés ne uralja a teljes nappalit.

Klímaberendezés a hálószobában

A hálószobában különösen fontos elkerülni az alvás közbeni közvetlen légáramlást. A gyakorlatban bevált megoldások a következők:

• A beltéri egység felszerelése az ágy melletti falra vagy az ággyal szemben úgy, hogy a levegő ne közvetlenül a fej irányába áramoljon.

• A csendes üzemmód használata, valamint azoknak a funkcióknak az alkalmazása, amelyek az alváshoz igazítják a légáramlást.

A modern készülékeknél a lamellák beállíthatók úgy, hogy a levegő inkább a helyiség közepe felé áramoljon, és elkerülje az alvó személyt.

Kisebb lakás egyetlen beltéri egységgel

Garzonlakások és kisebb kétszobás lakások esetén gyakran az a cél, hogy egyetlen beltéri egységgel a lehető legnagyobb területet lehessen lehűteni. Ilyenkor az alábbi megoldások javasoltak:

• Olyan hely kiválasztása, amely a lehető legközelebb van az alaprajz középpontjához.

• A beltéri egység felszerelése olyan falra, ahonnan a nappali rész hűthető, miközben a folyosó vagy a hálószoba ajtaja felé is biztosított a levegő áramlása.

Számolni kell azonban azzal, hogy a klímaberendezés helyi hatású eszköz. A távolabbi helyiségekben a hűtés gyengébb lesz, és nem feltétlenül helyettesít egy külön beltéri egységet.

Hová érdemes elhelyezni a klímaberendezést a családi házban a földszinten és az emeleten

Egy családi ház több lehetőséget kínál, ugyanakkor több kérdést is felvet, különösen a többszintes épületek esetében.

Nappali zóna a földszinten

A családi házakban gyakran a nappali rész jelenti a legnagyobb hőterhelést. Ide tartoznak a nagy üvegfelületek, valamint az egy légtérben kialakított nappali, konyha, étkező és a teraszkapcsolat.

A tervezés során ajánlott:

• A klímaberendezést úgy elhelyezni, hogy a légáramlás a nappali zóna minél nagyobb részét lefedje.

• A levegő áramlását a helyiség hosszirányában vezetni, nem pedig közvetlenül a nagy üvegfelületek felé.

• Nagyobb alapterület esetén több beltéri egység vagy csatornás rendszer alkalmazását is mérlegelni.

Emelet, folyosók és lépcsőház

Kétszintes házaknál előfordul, hogy a klímaberendezést:

• A folyosóra vagy a lépcsőházba helyezik el.

• Azért, hogy egyszerre több helyiséget is legalább részben lehűtsenek.

Ez a megoldás segíthet az egész szint hőmérsékletének csökkentésében, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy:

• A hűtés kevésbé lesz pontos.

• A hatás nagyban függ az egyes szobák ajtajainak nyitottságától.

• Az adott hálószobában vagy dolgozószobában a komfortszabályozás nem lesz olyan precíz, mint külön beltéri egység esetén.

A stabil és kényelmes környezet biztosításához az optimális megoldás a külön rendszer kialakítása a kulcsfontosságú helyiségekben, elsősorban a hálószobákban és a dolgozószobákban.

Több beltéri egység és multi split rendszerek

Nagyobb családi házak esetén gyakori megoldás a multi split rendszer:

• Egy kültéri egység.

• Több beltéri egység különböző helyiségekben.

Ilyen esetben fontos előre megtervezni:

• Az egyes beltéri egységek elhelyezését a komfortszempontok figyelembevételével.

• A csővezetékek ésszerű nyomvonalát.

• A kültéri egység megfelelő elhelyezését a csőhosszok és a szintkülönbségek figyelembevételével.

A klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése

A klímaberendezés kültéri egységét gyakran alábecsülik, pedig jelentős hatással van a rendszer hatékonyságára, zajszintjére és élettartamára.

Megfelelő levegőellátás és levegőelvezetés

A kültéri egységnek szüksége van:

• Szabad térre a ventilátor és a hőcserélő előtt.

• A levegő szabad áramlásának lehetőségére az egység körül.

Nem megfelelő megoldás:

• Szűk fülkékbe történő beépítés, ahol nincs megfelelő légkeringés.

• Sűrű burkolatok alkalmazása, amelyek akadályozzák a levegő áramlását.

• Túl közel történő felszerelés falhoz vagy erkély sarkához.

A korlátozott levegőellátás csökkenti a hatékonyságot és növeli a kompresszor terhelését.

Zaj és vibráció

A kültéri egység helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni:

• A saját komfortot, különösen a hálószobák és lakóhelyiségek ablakait.

• A szomszédokat, az ő ablakaiktól és erkélyeiktől való távolságot.

• A szerkezetet, különösen homlokzati konzolokra szerelés esetén fellépő vibrációkat.

Segíthet:

• Antivibrációs elemekkel ellátott konzol használata.

• Szilárd alapra, például betonlapra történő elhelyezés a talajon.

• Ésszerű távolság betartása a lakóablakoktól.

Tájolás és időjárási hatások

A kültéri egységet nem célszerű:

• Szélsőséges túlmelegedésnek kitenni, például szűk, déli fekvésű erkélyen, ahol nincs megfelelő légáramlás.

• Közvetlenül eresz alá szerelni víz és kondenzátum elvezetésének megoldása nélkül.

• Olyan helyre telepíteni, ahol hó vagy jég felhalmozódása várható.

Az ideális elhelyezés olyan, ahol az egység:

• Védett a közvetlen esőtől és hótól.

• Biztosított a jó légáramlás.

• Könnyen hozzáférhető a szervizeléshez.

Aminek az elkerülése különösen fontos a klímaberendezés elhelyezésénél

A klímaberendezés elhelyezésének megtervezésekor érdemes elkerülni az alábbi hibákat:

• A beltéri egység közvetlenül az ágy vagy a munkahely fölé kerül.

• Magas szekrény fölé történő felszerelés, amely akadályozza a levegő áramlását.

• Szűk fülkékbe és sarkokba történő szerelés, ahol a levegő csak helyileg „kering”.

• A kültéri egység könnyű homlokzatra történő felszerelése antivibrációs elemek nélkül.

• A kültéri egység olyan helyre történő elhelyezése, ahol nincs megfelelő levegőellátás vagy túlmelegedés veszélye áll fenn.

A klímaberendezés megfelelő elhelyezése mindig kompromisszum a műszaki lehetőségek, a komfort, az esztétika és a zajszinttel kapcsolatos elvárások között. Éppen ezért érdemes szakemberrel konzultálni, nem csupán „egy szabad falatkiválasztani”.

Összegzés

A megfelelő döntés arról, hová kerüljön a klímaberendezés a lakásban vagy a családi házban, legalább olyan fontos, mint magának a készüléknek a kiválasztása. Hatással van a komfortérzetre, a hatékonyságra, a zajszintre és az egész rendszerélettartamára. A beltéri egységek esetében érdemes figyelembe venni a levegő áramlásának irányát, a felszerelési magasságot, az ágyaktól és ülőzónáktól való távolságot, valamint azt is, hogy a levegő szabadon keringhessen a helyiségben. A kültériegységnél elsősorban a megfelelő levegőbeáramlás és elvezetés, a zaj szempontjából kedvező elhelyezés, valamint a szervizeléshez szükséges jó hozzáférés a meghatározó.

Ha klímaberendezés telepítését vagy meglévő rendszer korszerűsítését tervezi, az egységek elhelyezésének a szakszerű tervezés természetes részét kell képeznie. Ennek köszönhetően olyan megoldást kap, amely nemcsak hűt, hanem hosszú távonis hatékonyan, csendesen és kényelmesen működik lakása vagy háza valós körülményei között.